Hálás szívvel gondolunk vissza a különleges kirándulásunkra, amikor a csoportunk egyik kisfiújának nagypapája szeretettel tárt kaput előttünk a tanyáján. 

A gyerekek lelkesen etették a baromfikat, csodálattal figyelték a tavon úszó libákat, megismerkedtek sokféle ház körüli állattal, sőt még a komposztálás folyamatát is megismerhettük, hogyan tudunk felelősen gondoskodni a ránk bízott teremtett világról. 

Különleges élmény volt, amikor a gyerekek szamárháton ülhettek, így egy kicsit átélhették, milyen lehetett, amikor egykor Mária és Jézus is szamárháton tették meg útjukat. 

Az asztal megterítve várt ránk: frissen sült perec, mosolygós barack, ropogós cseresznye, ami persze fülbevalóként is nagy sikert aratott. 

A legszívmelengetőbb mégis az a szeretetteljes fogadtatás, a nyitott szív és az odafigyelés volt, amely újra megerősítette közösségünk egységét.

Hiszen az ilyen pillanatokban élhetjük meg igazán, hogy Isten áldása ott van közöttünk, amikor együtt örülünk, tanulunk, és hálás szívvel csodáljuk a teremtett világ szépségeit. 

A szívünkben okkal vált mindannyiunk Tyutyu papájává, akinek ezúton is hálatelt szívvel köszönjük ezt a szeretettel, gondoskodással és áldással teli, felejthetetlen csodanapot a Méhecske csoport nevében!